Váci hírek

A váci hegyközségről

A váci 10. számú választókörzet 2010-ben a város északi részén fekvő hegyközséggel bővült.

sejce

A hegyközséghez tartozik: Téglaház, Gombás, Sejce-lakótelep, Nyulas-üdülőterület, továbbá több hosszabb-rövidebb dűlő: Csipkés, Egyházmöge, Zsobrák, Fenyves, Hermány, Kútvölgy, Látó-hegy, Pince-völgy, Patak-völgy, stb.

A terület állandó felnőtt korú lakosságának száma 2014-ben: 625 fő.

A Naszály lábánál elterülő terület ősi központja, az Árpád-korban települt Naszály falu és környéke volt.

A faluról az első írásos emlék az 1075. évi garamszentbenedeki apátsági alapítólevél. Ebben Nazal hegy mellett lakó Nesku nevű aranyművest a király (I. Géza) testvéreivel együtt és öt ekeföld területtel az apátságnak adományozott. A falu 1434-ben a káptalan birtoka volt, majd a váci püspöké lett.

A török hódoltság alatt, hosszú időn át lakott település volt, de egyre inkább elnéptelenedett. A Budai Szandzsák 1559. évi összeírása szerint a szultán hász birtoka, 80 adózóval és 86.458 akcse évi jövedelemmel. A területen több váci lakosnak volt szőlője. A felszabadító hadjárat alatt, a gyér lakosság elmenekült, a falu és temploma elpusztult. A Hegyközség a XVIII. századba beolvadt Vác város területébe.

1742-ben a püspök és káptalan között létrejött egyezség többször is említi a „naszáli régi templomot”, amelynek romjai akkor még meg voltak. 1783-ban II. József-féle térképe már a helyét sem említi. 1802-ben Beier György és neje kőkereszt állításával jelölte meg Naszály falu helyét, nevét egykori templomának romjai felett.

A Naszály lábánál, Gombáson az 1930-as években a klebelsbergi népiskola építési akció keretében két tantermes iskola épült. A 8 osztályos Gombási Általános Iskola felső tagozata 1963-ban, az alsó tagozata pedig 1968-ban olvadt be a deákvári Petőfi Sándor Általános Iskolába. Ettől az időtől kezdve az iskolás gyerekeket a Sejcéből induló helyi járati autóbusz szállította be a városba. Az üresen maradt iskolaépületet Vác városa művésztelep céljára hasznosította. A gombási művésztelep műtermében hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak: Mizser Pál, Cs. Nagy András, Szűcs Miklós, Sáros András Miklós, Kosmás Roland, Bakos Ildikó, Blaskó János, és Markó Erzsébet festő-, grafikus- és szobrászművészek. A művésztelep 1984-ben végleg megszűnt, majd a város az épületet eladta.

A Naszály és környéke életében az utóbbi fél évszázad legjelentősebb változását a DCM Vácra telepítése, a kő- és agyagbánya megnyitása, a Sejce lakótelep létesítése, a külterület villamosítása, az ivóvíz hálózat kiépítése, a Naszályba felvezető közút megépítése, valamint a kőszórásos dűlő utak járhatóvá tétele volt. A 2-es számú főút nyugati oldalán, Duna felőli részen a Nyulasban a 60-as évektől a rendszerváltásig jelentős üdülőterület alakult ki.

Dr. Molnár Lajos

2014-10-09

A szerzőről

Zorba


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kövess minket
Facebook By Weblizar Powered By Weblizar
AZ OLDAL ALAPÍTÓJA
EGYESÜLET ADATAI

Rövid név: SZAVAD Egyesület
Teljes név: Szóval-tettel A Városért A Demokráciáért

E-mail: szavad@szavad.hu
Nyilvántartási szám: 13-02-0006631

2020. február
h k s c p s v
« okt    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829