Az idei vigalom beszámolója kapcsán újra előkerült a téma, miszerint a Váci Világi Vigalom fokozatosan elvesztette barokk jellegét. Arra hívtam fel a figyelmet, hogy az utóbbi három évben sorra szalasztotta el a városvezetés a turizmus és a városimázs növelésére alkalmas évfordulókat. 2014-ben volt 250 éve, hogy megépült Vácon az ország egyetlen diadalíve, a Kőkapu Mária Terézia váci látogatásának tiszteletére, és szintén ebben az évben ünnepelhettük volna meg a barokk város építőjének, Migazzi püspök születésének a 300. évfordulóját (Migazzi püspök nevéhez fűződik szinte a teljes belváros, többek között a Székesegyház, a Városháza, a Siketnéma Intézet, a Kőkapu megépítése).

Idén is lett volna alkalom barokk belvárosunk népszerűsítésére, hiszen 300 éve, 1717-ben született Mária Terézia, aki jelentős adományokkal segítette a belváros megépítését. A néhai magyar királynő egykori látogatása ill. a barokk kor jelentős öröksége a váciaknak, erre építve lehetne turizmust fejleszteni, ám Fördős Attila polgármester elmondta, „hazánknak és Vácnak is ártottak a királynő uralkodása alatt hozott intézkedések”. Ezért hallgatjuk el, hogy Vác mégiscsak az ő idején nyerte el mai arculatát, amire a városvezetői intés szerint, 2017-ben emlékezni sem szabad. Személyes megjegyzésem csupán, hogy Mária Terézia felvilágosult uralkodó volt, az ő idején alkották meg az első magyarországi oktatási törvényt, amelynek kidolgozásában egyébként váci piarista papok is részt vettek, oktatási intézmények épültek a városban, kialakult az első védőnői hálózat, szabályozta a jobbágytelkeket, és nem utolsósorban felkínálta Vácnak a szabad királyi rangot. De ez már egy újabb történet.