A házból jelentem

Levél a zónázó alkotójától – A házból jelentem

vonatA váci zónázók alsóvárosi megállásáról is tárgyalt a testület, és egységesen megszavaztuk, hogy ez ügyben írjunk levelet az illetékes miniszternek. Én is a megállás pártján álltam. Ekkor egy jó ismerősöm, aki nem mellesleg a „zónázó-ütemes menetrend” egyik készítője volt, levelet küldött nekem. Az alábbiakban közzéteszem Borza Viktor közlekedésmérnök írását:

12 évvel ezelőtt egy Zöldfa utcai lakásban született meg a váci vasútvonalakon másfél évvel később bevezetett „zónázó-ütemes” menetrend. A készítőjének elemi érdeke lett volna, hogy a zónázó vonatok megálljanak Vác-Alsóvároson, mégsem úgy tervezte a struktúrát. Azóta is naponta vonattal utazik és bár a vágányzári időszakban (amikor megálltak a zónázók) boldogan szállt maga is Alsóvároson vonatra, a vágányzári körülmények elmúltával még ma is komoly szakmai hibának tartaná a zónázók alsóvárosi megállítását. Befolyása nincsen az ügyre (már évek óta nem is a MÁV-nál dolgozik), véleménye így nem több egyetlen utas magánvéleményénél (véletlenül sem tekintendő valamiféle hivatalos állásfoglalásnak). Mégis érdekes lehet annak a gondolatait megismerni a témáról, aki a szerkezetet készítette, így vélhetően mindenki másnál jobban ismeri a lehetőségeket és a korlátokat.

Amiért az alsóvárosiaknak nem érdemes harcolni

Vác életében kitüntetett szerepet játszik a vasút. Sokunk jár vonattal Budapestre dolgozni, ügyet intézni, szórakozni. Megtehetjük ezt hétköznap és hétvégén is napközben (legalább) félóránként járó személyvonatokkal (S70), amire felszállhatunk Vác állomáson és az alsóvárosi megállóhelyen is. Ugyancsak mindkét helyen felszállhatunk a munkanapi csúcsidőben közlekedő gyorsított vonatokra (G70), de épp a legnépszerűbb vonatok, a zónázók (Z70) csak Vácon állnak meg. Ez kedvezőtlen az alsóvárosiakra nézve, akiknek ezért érthető igényük már a zónázó rendszer bevezetése óta, hogy az ő megállóhelyükön is álljanak meg a zónázóvonatok. Ezzel ugyan a váciak 2 perccel lassabban érnének célba, de az alsóvárosiak a személyvonatoknál majdnem 20, a gyorsítottaknál pedig mintegy 10 perccel gyorsabb vonatot kapnának. A „nagyállomáson” felszálló váciak nyilván meghoznának ennyi „áldozatot” alsóvárosi polgártársaikért.

A történetben azonban nem csak az alsóvárosiak és a többi váci utas szerepel, még csak nem is csupán a zónázó vonat utasait érinti ez a kérdés, ami bizony sokkal összetettebb annál, mint azt elsőre gondolnánk. A zónázó vonatok önmagukban nem értelmezhetők, egy komplex (vonatokat, autóbuszokat és révhajókat érintő) közlekedési rendszer részét képezik. A Z70 többletmegállításának 2 perce pedig bármennyire is kevésnek tűnik, műszakilag sajnos nem építhető bele a menetrendbe úgy, hogy a rendszer fenntartható maradjon (az okokat részletesen bemutatja ez az írás). És itt rögtön ki is kell javítanom magamat, mert azt írtam, sajnos. Csakhogy ez éppen a szerencsénk. A váciak szerencséje. Deákváriaké, belvárosiaké, alsóvárosiaké egyaránt.

Talán nem meglepő, hogy nem kizárólag Vác-Alsóváros utasai kérik a zónázó többletmegállítását. A vasutat 10 éve folyamatosan, a vonalon mindenütt ugyanazzal a kéréssel “bombázzák”. Mindenki teljesen érthető módon úgy gondolja, hogy az a 2 perc plusz, a zónázó utasainak nem okoz nagy veszteséget, de annál nagyobb segítség lenne számára, ha nála (de persze csakis nála) még megállna pluszban a Z70. Egy vonat megállásrendjét nem kizárólag a megállók utasforgalma alapján szokás meghatározni, de mivel ez a legkönnyebben megfogható szempont, ezért ezen át próbálom bemutatni a megállítási kérés nem kívánt „mellékhatásait”. Aki egy átlagos munkanapi reggelen látta már Vác-Alsóváros peronját tele utasokkal, az könnyen gondolja, hogy ennyi utas máshol biztos nem lehet, ezért bizonyára könnyen lesöpörhető a többi megállítási kérés az asztalról. És valóban, Alsóváros egyike az ország legnagyobb utasforgalmú megállóhelyeinek, de mivel éppen a legnagyobb forgalmú vasútvonalon fekszik, ezért sajnos a többi nagy forgalmú közül sok másik is itt van.

Vác utasforgalma még olyan mértékben kiemelkedik a mezőnyből, hogy az utána következő második (Nyugatit itt nem számolva, mert az természetesen Vácot is megelőzi) legnagyobb forgalmú Dunakeszi-Gyártelepnek is a kétszerese. Utána azonban alig van különbség a rangsor egyes helyezettjei között. Ha Vác-Alsóváros utasforgalma a 100%, akkor a váci utasforgalom nagysága 475%, Gyártelepé 271%, Felsőgöd 192%, Dunakeszi 128% és csupán ezt követően következik Vác-Alsóváros. Mögötte alig van lemaradva Sződliget (92%), amihez viszont Alsógöd (79%) és Göd (65%) van közel. A főváros határa és Vác közötti utasforgalmi rangsort Dunakeszi alsó (40%) zárja (ezek 2014-es értékesítési adatok, amikor a zónázók az év nagy részében megálltak Vác-Alsóvárosban). Addig tehát, míg a zónázó csak Vácon áll meg, húzható egy “igazságos” határvonal. Ha viszont bárhol máshol is megállna a zónázó Nyugati és Vác között, akkor nehéz lenne nemet mondani az összes többi megállóban való megállítás kérésére.

Szerencsére a vasút egyesével vizsgálja a mindenfelől beérkező megállítási kéréseket. Szerencsére, mert a strukturális kötöttség csak egy-két többletmegállást nem tesz lehetővé. Ha a zónázó Vác-Alsóváros mellett a nála nagyobb utasforgalmú Dunakeszi-Gyártelepen, Felsőgödön és Dunakeszin is megállna, akkor ráadásul még Rákospalota-Újpesten és Rákosrendezőn is meg kellene állnia (mivel utóbbiakról többen utaznak oda). Ez összesen már mintegy 15 perc többletmenetidőt jelentene a zónázónak (persze így már nem hívhatnánk zónázónak), amit a menetrendi struktúrába már be lehetne illeszteni. Más kérdés, hogy ez valóban jó lenne-e az utasoknak? A váciaknak biztos nem (egyébként a többieknek sem, de ez most témánk szempontjából kevéssé érdekes). A „nagyállomásra” 15 perccel lassabban érnénk a korábbiaknál, de még Alsóvárosra is hosszabb lenne az eljutás. Vác-Alsóváros ugyanis (utasforgalmához képest) az ország legjobban kiszolgált megállási pontja:

  1. Az ország egyetlen olyan vasútvonalán fekszik, ahol hétvégén is félóránként járnak a személyvonatok (S70);
  2. Megállnak a G70 gyorsított vonatok, amik a nála nagyobb forgalmú Dunakeszin pl. nem állnak meg. Ráadásul a gyorsított betétvonatok darabszáma is ezen a vonalon a legnagyobb;
  3. A zónázó vonatokról Vácon átszállva Z70+S71/S70 (az alapmenetrendben) 29 perc alatt el lehet érni a Nyugatiból.

Ehhez képest az új, Vác-Alsóvárosban is megálló (már nem) zónázóvonatok (nevezzük most X70-nek) közlekedése esetén:

  1. Mivel az utasok zöme az S70-ről is az X70-re terelődne, ezért
    1. az egykori zónázókon csúcsban a jelenleginél is nagyobb lenne a zsúfoltság (a véges peronhosszok miatt nem lehetne annyival több kocsit kapcsolni hozzá, mint amennyivel több utas jelenne meg rajtuk),
    2. az S70-en viszont olyan kevesen lézengenének, hogy (az állandó spórolás közepette) hamarosan kiritkítanák a közlekedését.
  2. A G70 vagy az X70 sűrítőjévé válna (azaz ő is megkapná a dunakeszi pluszmegállást), vagy megállna még Sződligeten és Alsőgödön is (erről a két helyről állandó és intenzív nyomásgyakorlás zajlik a G70 megállítása érdekében). Az első esetben az alsóvárosiak menetideje az eddigihez képest 2 perccel, a második (valószínűbb) esetben 7 perccel nőne.
  3. Az X70-ről ugyan nem kellene átszállni az alsóvárosiaknak Vácon, de a közvetlen eljutás 9 perccel hosszabb lenne a zónázó struktúrához képest.

Ha tehát a zónázóvonat megállna Vác-Alsóvárosban, akkor talán már azzal a menetrendváltozással együtt, de rövid időn belül mindenképp megállna még sok más helyen is. Ezzel az egész Dunakanyarba és Vácra jelentősen rosszabb lenne a vasúti közlekedés, de még Vác-Alsóvárosba is hosszabb és rosszabb lenne az eljutás. Kevesebb és zsúfoltabb vonattal, lassabban közlekedhetnénk, mint tehetjük azt az alsóvárosban áthaladó zónázóvonatok rendszerében.

 

Amiért az alsóvárosiaknak érdemes harcolni

Akkor hát nekünk alsóvárosiaknak nincs lehetőségünk a jelenleginél jobb, kényelmesebb fővárosi eljutásra vonattal? Maradjunk csendben és ne küzdjünk, mert nincs miért? Szó nincs róla. De olyat kérjünk, amivel tényleg jobb lesz nekünk, ne olyat, amit nagyon hamar megbánnánk! Van rá lehetőségünk, hiszen amit a zónázók megállításával kértünk, az maga is csak egy szükségmegoldás lett volna. A vágyunk, ami a kérés mögött húzódik, ugye az lett volna, hogy a jelenleginél kényelmesebben tudjunk felszállni a zónázókra. Ezt megtehetjük Vácon is, még kényelmesebben is, mint az alsóvárosi megállítással tehettük volna.

A közösségi közlekedés európai módja a közlekedési módok munkamegosztására épül (mert úgy lehet versenyképes az autóval – az utasok örömére; egyszersmind úgy lehet költségtakarékos – az adófizetők örömére). Az integrált közlekedési rendszerhez (ehhez a bizonyos európai megoldáshoz) hazánkban a legközelebb éppen a mi dunakanyari közlekedési rendszerünk áll, de még néhány egészen pici lépés hiányzik ahhoz, hogy olyan legyen, amilyennek lennie kell. Talán meglepő, de nem a pénz az, ami hiányzik (errefelé szerencsére van annyi utas és bevétel, ami már most fedezetet nyújt a továbblépéshez, ami aztán még több utast és bevételt jelentene), „mindössze” a finanszírozás „becsatornázása” az, ami finomításra szorul. A teljes térségünk közlekedési rendszere átalakítható akár ebben az írásban bemutatott módon, akár másképpen. A lényeg, hogy valóban integrált legyen (közös bérlet, egymásra hangolt menetrend, kínálati megközelítés és átszállást segítő megoldások).

Integrált közlekedési rendszerben a városi közlekedés sem élhet külön életet a rendszertől. És ez az, ami a megfelelő eszköz az alsóvárosiak, de a város valamennyi polgára számára. Egy a térségibe integrált városi közlekedési rendszerben, a városi buszok kvázi a kapunk előtt megállnak, majd a vasúti menetrendhez hangoltan, rövid átszállási idővel a vasútállomásra, annak vágányaihoz a lehető legközelebb visznek. Vácon évtizedek óta nem sikerült megtalálni a városi közlekedés helyét és szerepét, állandó a nyűglődés az ügyben. Pedig ha arra használnánk amire való, akkor egyszerre tudnánk megoldást nyújtani a városi közlekedés problémájára és a zónázóvonat kényelmes elérésének problémájára. Nem csak alsóvárosból, hanem városszerte bárhonnan. Ez olyan, mintha „megállítanánk” a zónázót Deákváron, Kisvácon, Alsóvárosban és igazából mindenütt, ahová a városi buszhálózat elér. Akár az itt javasolt menetrenddel, akár mással, de viszonylag könnyen át lehetne szervezni a városi buszok közlekedési rendjét úgy, hogy az a városon belüli utazások sérelme nélkül, egyszersmind a vasúti ráhordást is biztosítani tudja.

Az összehangolt menetrend ugyan a legfontosabb lépés, de önmagában nem elég. Egy megfelelő átadópont is kell az állomáson. A buszoknak lehetőleg a vonat peronjára kellene egyenesen vinni az utasokat, de legalább a vágányokhoz vezető aluljáró valamelyik kijáratához. Az állomás átépítésének megfelelő tervezésével az elsőre is lett volna (a jelenleginél még csak nem is drágább) megoldás, de – kis képzavarral élve – „ez a vonat sajnos már elment”. A második megvalósításához az utolsó utáni pillanatban vagyunk, de az építkezés befejezése előtt, most még nem későn. Az integrált menetrend és a megfelelő átadópont mellett, amire szükség van még, az a közös bérlet, amivel a vonatot és a ráhordó autóbuszt is igénybe lehet venni. Ilyenek kialakítására jelenleg az ország több pontján komoly erőfeszítéseket tesznek (ha úgy tetszik, ez most „divatos”, széles körben támogatott dolog) de vannak már működő megoldások is itt és persze itt is.

Van tehát miért szót emelnünk alsóvárosiakként, ami ráadásul nem csak nekünk hasznos, de az egész város javát szolgálja.”

Matkovich Ilona
önkormányzati képviselő

SZAVAD Egyesület

2015-01-29

A szerzőről

SZAVAD


10 komment

  1. Kócos szerint:

    Jó ám az a fejtegetés, hogy Vácon átszállhat és 2 perc alatt Vác-Alsón meg le, és már ott is van és 30 perc alatt eljut éééés, bilibe lóg a keze! Ugyanis fehér holló, sőt, piros betűs ünnep, amikor nem késik az a nyomorult vonat, ha nem is sokat, de épp annyit, hogy Vácról elengedik a személyt/gyorsítottat és ennyi volt. Mert jellemzően az a tetű szkloták sz*r _mindig_ késiik, ami miatt félre állítják.
    A hölgynek meg kellene ismerkednie közelről a vasúti közlekedésről, mert azt látom, hogy a statisztikát ismeri. Asszonyom! Tudja mi a statisztika? Amikor az egyik lábát lefagyasztja, a másik meg tűzbe lóg, akkor átlagosan pont jól érzi magát, nem? A valóságban azért megnézném. És igazából szerintem nem csak az Alsóvárosnak van ezzel gondja. Pont, hogy a nagyobb tömegeket mozgató agglomeráció lakosainak. Azért, mert fent többnyire a MÁV késése miatt lehetetlen elérni a csatlakozó Volán járatot, alsón pedig nincs lehetősége “elcsípni”. Nem azt mondom, rádi vagyok, “gyalog” hazajövök, no de mi van aki legéndi, sziráki, vagy esetleg Bercelre megy? Ő nem 50 percet vár. Megoldás: járjunk autóval az állomásig. Remek! Odahánytak egy büdösnagy parkolót Alsóra. Minek? Hogy lassabban jöhessünk haza a Nyugatiból? Sebaj, pár plusz km, menjünk be Vácra. Áhá. És hol a bánatban parkoljon ennyi ember?? Darwin díjat annak, aki ezt az egészet kitalálta. Még hogy európeán meg összehangolt közösségi közlekedés, meg még busz bérlet is, hát de!

  2. gzs szerint:

    értékesítési adatokra építi a statisztikáját, de azért tudjuk hogy épp Alsóvárosnál milyen a jegypénztár, ott nem is muszáj jegyet venni… Másrészt szerintem az utasok zöme bérletes, és mivel a Vác-Alsóra, illetve a Vácra szóló bérlet azonos árban van, sokan – köztük én is – a nagy állomásig veszik a bérletet, hogyha arra mennénk ne kelljen külön jegyet venni… Harmadrészt az átszállásos javaslata sajnos nem használható, párszor megpróbáltam, de a zónázó nem igen várja be a személyvonatot (bár nem is dolga, hisz ez menetrendben is így szerepel)

    • gzs szerint:

      a közös váci busz- és vonatjegy is jól hangzik, csak aki napi szinten Pestre jár, az már így is megveszi a bp-i egyesített bérletet és a vonat bérletet is, ez már így is elég húzos, még egyet vállalni…

  3. László szerint:

    Kedves Ilona!
    A fenti elméleti érvelés logikusnak és elfogadhatónak tűnik, de teljes mértékben ellentmond az a mindennapi gyakorlatnak. Rendszeresen megtapasztalhatjuk, hogy amikor a Budapestről érkező zónázó átszáguld Alsóvároson, akkor kb az Izzónál megáll, megvárja amíg a Budapest felé közlekedő S70-es és a a veresi személy látótávolságba nem ér (kb 2-3 perc), s csak utána kap szabad jelzést a nagyállomásra történő megérkezésre. Tehát nem igaz, hogy a 2 perc Alsóvároson nem fér bele a menetrendbe, valamint az sem, hogy ellenvonattal vissza lehet jönni Alsóvárosra (bár elvileg ezt a lehetőséget egy átszállási felárral megspékelve a hivatalos menetrend felajánlja), legalábbis a kalauz nem ajánlja, hogy felszálljak, mert szerinte hamarabb elindítják az ellenvonatot (a felújítás előtt bevárták a zónázót). Ha Vácról Budapestre megyek, hasonló a helyzet. Alsóvároson ugyan nem áll meg, de az utasok által csak állatkerti megállónak titulált, Rendező és a Nyugati között megállítják (2-3 perc), amíg a vágány, ahova befut a szerelvény, nem szabadul fel. Az utastelítettségről pedig egy konkrét példa. A hét egyik napján úgy értem a pályaudvarra, hogy az óra 7-kor induló zónázót is elértem volna, de nem szállhattam fel, mert már nem áll meg Alsóvároson. Közvetlen indulás előtt a szerelvényen lazán voltak utasok, bőven akadt még ülőhely is. Én azonban kénytelen voltam felszállni az óra 11 perckor induló személyvonatra, ami viszont dugig megtelt, állóhely is alig akadt. Elindultunk, mindenhol megálltunk, a zsúfoltság azonban nem nagyon csökkent. Nagyobb üresedésre Dunakeszi-Gyártelepen került sor, de még így is minden hely foglalt maradt. Aztán megérkeztün Vác-Alsóvárosra. A szerelvény teljesen kiürült, szinte mindenki leszállt. Ergo: ezek az utasok mind zónázóval jöttek volna, s talán ott szívesebben vállalták volna akár az állóhelyi státuszt is. Összegezve: Lehet itt érveket, ellenérveket, íróasztal mellett született forgalomszabályozási elméleteket gyártani, a valóság az, hogy minden arról szól, hogy indokolt lenne az alsóvárosi megállás. Még egy adalék. A Nyugatiban a hangos is úgy mondja be, hogy zónázó vonat indil erről és erről a vágányról, ekkor és ekkor. A vonat Vácig nem áll meg, Váctól Szobig minden állomáson és megállóhelyen megáll. A ritkán utazók gyakran pórul járnak, mert úgy értelmezik, hogy Vácig az Vác-Alsóvárost is jelenti, hiszen a közigazgatási határ valkóban itt kezdődik.

    • Viktor szerint:

      Szerintem olvasd el még egyszer. Nem csak műszakilag nem érdemes, azért sem mert akkor máshol is meg kell állítani
      A bemondóról annyit hogy nem a települést mondja hogy hova megy hanem az állomás nevét. De igaz, ez így félreérthető. Úgy lenne jobb ha azt mondaná hogy Vác állomásig, így egyértelműbb.

  4. Jóózsi szerint:

    Hétvégén félóránként van vonat. Hétköznap orrba-szájba jönnek a vonatok. Talán az a max 40 perc nem oly nagy túra

    • Jóózsi szerint:

      De természetesen kényelmesebb lenne és JOBB is volt mikor megállt. Személyes tapasztalatból irom utasként jó volt 25 perc alatt Nyugatiba érni. Hátha elgondolkodnak rajta ismét..

    • matkovich ilona szerint:

      Igen, én is ezzel érveltem a testületin, és levelet is írtunk, de gondoltam, ez egy tisztán
      szakmai érvelés, hát, tudjunk róla. De egyáltalán nem örülök neki

  5. Imre szerint:

    Remek ez az érvelés, csak 1 nagyon fontos dolgot figyelmen kívül hagy: PARKOLÁS!
    A váci zónázó utasai nem csak azok akik sétányi távolságra laknak az állomástól, hanem egész Vác vonzáskörzete!
    Egyelőre nem megoldott a parkolás a váci állomás környékén. A Telep utcai parkolónál pedig (az egyetlen kijáratnak köszönhetően – innen is gratulálok a tervezőknek) akkora dugó lesz majd csúcsidőben, hogy a legtöbben továbbra is az alsóvárosi parkolót fogják választani.

    • matkovich ilona szerint:

      Igen, ezért is lett volna jó a tervezésnél az Ön által leírt szempontokat figyelembe venni, de sajnos nem így történt. Ez az a helyzet, amire azt mondják, most már nehéz okosnak lenni. A levelet azért tettük fel, hogy legyen egy szakmai állásfoglalás az ügyben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kövess minket
Facebook By Weblizar Powered By Weblizar
AZ OLDAL ALAPÍTÓJA
EGYESÜLET ADATAI

Rövid név: SZAVAD Egyesület
Teljes név: Szóval-tettel A Városért A Demokráciáért

E-mail: szavad@szavad.hu
Nyilvántartási szám: 13-02-0006631

2017. október
h k s c p s v
« Júl    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031